buszmegállóban Kisatival találoztam.jó volt őt is látni,mert szülinapja óta nem is dumáltunk.de jól van ,megvan,Beával is minden oké.
Gábortól elváltam,kb negyed 4kor.szóval úgy 3tól úgy csináltam végig a napot,h belülről remegtem,szenvedtem,fájt,zokogtam.annnnnyira nem akartam én pont ma látni Dávidot.ott állt az utca túloldalán,és míg Gáborral beszélgettem,észrevettem,és szemem sarkából követtem,h mit csinál.hát haverját oldalba bökve,rám mutogatva és röhögve ment tovább.mintha legalábbis én csináltam volna.mintha én lennék a szar.mintha én tehetnék róla.vagy bármiről is.annnyira rossz volt.de nem.Ő volt az aki tökrészeg volt osztálykiránduláson.Ő volt az.utálom
a legeslegutolsó cafat-rongy is jobban érezheti magát nálam.ma este buli lenne,Patya-Papi névnap,de sanszos,h kihagyom.aludni szeretnék,mert álmaimban az vagyok aki lenni akarok és nem bánt a világon senki sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése