itthonvagyok.keltem 3/4 4kor.lenn voltam Pécsen,de nem jött össze semmi és én képtelen voltam ott lenni abban a városban.azután az
sms után,olyan erővel zuhant rám a magány,hogy mire hazaértem agyonnyomott és a vidékiben bőgtem a kóla
automata mellett.megjegyzem,h a busz
útnak kb 3/4
ét is végigbőgtem.nem azért,mert nem jött össze a találkám S-sel.azért,mert most minden összejött.rossz értelemben persze.annyi minden nyomaszt,annyi mindent nem mondok ki és ez annyira feszít belülről,hogy ez
márcsak az utolsó csepp volt.nem mondom,h nem kellett volna egy váll,amin sírhatok.de Tesó ezt nem érti meg,Anya meg totál hülyének nézett volna.Beát nem értem utol.és különben sem akartam hangosan zokogni a telefonba,mint valami
PMS-es picsa.aztán S. este hívott és én képtelen voltam felvenni.aztán írt és mindez olaj volt a tűzre,hála az égnek,h senki nem látta,h egy kóla
automata mellett ülök és rázkódok,mint valami
extrázós drogos.
kbra úgyis nézhettem ki,10000 felé voltam szétcsúszva.aztán megfáztam,mert most merő takony vagyok.és érzem a torkomat is.csúcs.
de hazaértem és megbeszéltünk mindent S.-sel és tényleg nagyon szeretem.annnyira nagyon.de nem hiszi el,mert kishülyeee.(L)pedig így van.
és hamar elmegy az április,aztán még 1 hét,megvan az írásbelid és utána másod sem lesz csak időd.én meg úgyis ott leszek.megígértem.
én meg addigra kijövök ebből a kezdeti fázisú depresszióból,mert megígértem magamnak,h több ilyen nem lesz.
most pedig megyek,mert a bőgés nagyon lefárasztott és menekülök az álmaimba,itthon.
álmodjatok szépeket.
csók:A
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése