ez a hét a cicaelütés hete.tudom,h ennél rémesebb dolog alig van.leírni is egy nagy katasztrófa.hétfőn az a cica befelé a városban,apa által,ma meg végignéztem ahogy egy kis kölyökcicát üt el valaki.úgy volt,h kinn ültünk Fortiban és odajött hozzánk haverkodni.és adtunk neki csokit,bár a macskák nem érzik az édes ízt,vagymi.de az egész mogyorót biztos imádta.lényeg h mikor kísértük ki a Flórát buszmegállóba követett minket.át is jött a túloldalra,de aztán nem jött tovább.én meg ugye láttam,mi volt és még meg is jegyeztem,h az kell h téged is elüssenek...mentem kb 10 méter és hallottam azt a rémes hangot.megfordultam és ott áll az autó az út közepén és elhajtott.és láttam,ahogy még vergődik szegénykém.istenem,ennél rémisztőbb látvány sose érjen.az Andi(unokatesó)meg nagyon imádja a cicákat,na ő meg összeesett,Flóra próbálta elkapni,és kb fél óráig remegett.Közben nem jött a busz,majdnem megfagytunk.elindultunk hazafelé és közben stoppoltunk,persze senki nem vett fel.Hazaértünk,addigra Andi már vigasztalhatatlan volt.jött a szokásos hülye dumáival,h biztos nem akar engem,meg már nem kíváncsi rám,így úgy amúgy.tök idegesítő volt.miután elment a Flóra, a helyzet egyre rosszabb let.közben kétségbeesetten próbálom menteni a srácot,miért is nem ért még ide.aztán befutott végül.pedig Andi már tökre ki volt akadva,szidta mintha az élete múlna rajta.de itt van,még mindig.az élet újra fantasztikus.Andi nem fog ezzel piszkálni két hétig ezzel.Hallelujah!na most megyek,pacsi.
Csókhalom:Puszkó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése