ez a pontos megnevezése volt.anyáék szilveszteri buliján oly mértékű/mennyiségű kaja volt,h a több kiló virsliből egyetlen darab sem fogyott.efelett érzett hatalmas 'hátezmeghogyafenébetörténhetett' érzése senkinek sem múlt el,olyanannyira nem,h megszervezték ezt a utószilveszteri-maradék-virsli zabálóbuliit.hát én személyszerint 2 db virslit ettem.úh ennyit a zabálásról...
viszont,Alföldiék két bájos lánykája annnnyira lefárasztott előtte/utána,h elmondani nem tudom.pedig csak 23szor futtatták velem körbe a lakást...úh a két virsli tormástul,mustárostól,kecsapostól egyazegyben le volt mozogva...a lakásban óriási halmokban fellelhető szaloncukorral(igen,szaloncukor,vajon annyit vettek,h még mindig van belőle így január 9én,vaaagy ennyire nem szeretik...sztem előbbi)állítottam helyre valamelyest az egyensúlyt.csúfos kudarcot akkor vallottam,mikor anya lefülelt kb 5 darab után és elékeztetett,h amúgy ma fehérje napon,nem kéne kőkemény szénhidrátot bevinnem.
utána kárpótlásul énpicipónim társasjátékot játszottam.új kedvenc barátnőm a 3 éves(se) Laura,aki mikor elbúcsúztunk nem felejtett el cicónak hívni és az utolsó pillanatig kiabálta,h szíííjaciccóóóó.
istenem,de aranyos volt.mert h őt nevezik Cicónak.illetve én nevezem annak.és ezt nem felejtette L...elolvadtaaaam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése