a nap,amit tegnap úgy vártam úgy telt,h borzalmasan.így egyszerűen.először is arra ébredtem,h fáj a lábam,plusz görcsöl a hasam.aztán ezzel szenvedem végig a délelőttöt.Anyuci időközben befutott és élménybeszámolt én meg elkezdtem nézni ezt a filmet.Séta a múltba.aztán elcsesztem a keksztekercset,mert a kurva krém csakazértse állt össze.aztán elhúztunk be a városba,amikor is már kiegyenesedni nem bírtam a hasfájásom miatt.aztán egyóra és két darab Nuforen elteltével enyhült a dolog,de a kedvem akkor is szart volt.nagyonszar.és akkor bementem Kittikéhez,amitől csak tényleg egy árnyalattal lett jobb.aztán itthon Tesótól megint csak egy csöppöt.aztán meg én istenbarma végignéztem a filmet.és annak ellenére,h imádom a szép és romantikus filmeket,ez nem épp hepiend,pedig ilyen édes szerelmes párt,a filmtörténet sem nagyon tud felülmúlni-egykét kirivó esettől eltekintve.és ennek azért garantálnia kellett volna a szép végkifejletet.sztem,de nekem mégis a szívem szakadt meg,még akkor is,ha tudom,h igazából Mandy Moore nem halt meg és Shane West sem fetreng a bánattól(nem úgy mint én).de a film asszem igaz történet alapján készült,de akkor meg atyaúristen de gyönyörű történet.szóval masszív 25 perc telt el a végefőcím óta és azóta vigasztalhatatlanul zokogok.nagyon megártott nekem ez a tegnap.lehet,h még mindig ezt nyögöm,de jó lesz ha összeszedem magam,mert így se kellek egypasinak sem,ha meg bőgök nonsztop mégúgyse.de mondjuk ez meg kit érdekel.bassza meg az összes.

jaaaaajmááár,de szarminden.hüpphüpp.

még az újcipőm sem vigasztal.még a tudat sem,h Ancsika már jobban van.és végre hajlandó volt vmi táplálékot magához venni.semmisemjó.

még rakok egy képet az új cipőmről,mert Bence van oly bűbáj,h gugliz nekem képet róla.aztán asszem lefexem aludni.akkor legalább nem bánt senki.

Csók:A