ma anya elkért utolsó két óráról,lakás megtekintés céljából.én nagy vidáman elindulok(még a gyászos esemény ellenére is),h végre talán láthatom a lakást,ami megment a hajléktalan léttől.de nem.csalódtunk.anya belsőépítész bnője közölte a tényt és valót,amit én a képekről is sejtettem,h ez a lakás kicsi...ha hárman lennénk,nem lenne az,de minő öröm van egy kishúgom,vagy illetve van neki egy nővérkéje,szerény személyem.de a lényeg.mostanra elfogytak az opciók.egyes városrészek élből kizárva.egyes lakások méretük okán kizárva,egyes lakások hatalmas felújítás előtt állásuk okán kizárva,mert nekünk írd és mond lassan márcsak 12 napunk van...úh akinek kedves az élete az szurkoljon,h levonuljon az ár a kurva Rábáról,ill Mosoni Dunáról,mert még a híd alá sem tudunk behurcolkodni,mert kurva nedves lenne...
én nem alszom december eleje óta.halálideg vagyok,bőgök mintha muszáj lenne és akkor még ott van ez az egész veszekedősdi,amiből egyedül azért nem jöhetünk ki győztesen,mert elköltözünk,basszameg.de ha kell előtte még megfojtok pár embert...mert életem legszarabb januárján leszek túl 13 kibaszott nap múlva...ne mondja senki, h ne sikítsak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése