SzAnDiI BlOgJaA.♥



2011. november 7., hétfő

L.az utolsó.

tudjátok L.el vége.és nem maradt utána más csak egy mély váll rángatós zokogás.mert ő is csak huss és eltűnt.mint R.ez ebben az évben a második.két külön pasitól.miafranc van ezekkel a pasikkal,h csak úgy eltűnnek mint szürke szamár a ködben és mire feleszmélek és leesik,már sírok,mert mégis mivel oldasz meg egy ilyet,hacsak nem állsz neki nagyon nagyon nagyon sírni és merengeni azon te vajon mit rontottál el?pedig semmit.tudom,h semmit.ez ilyen.velem meg különösen vicces ezt eljátszani.rám van írva,h egy istentelen lúzer????????vagymi.fáj.nagyon fáj.hiányzik.nem haragszom rá.ha vki látja mondja meg neki.szeretném tőle megkérdezi mi volt a baj???túl kedves voltam?túl akartam,h minden szép legyen és esetleg ne érezze azt,h bármi kötöttséget kell azzal vállalnia h velem van.én nem akartam irányítani.becsszóra én csak azt akartam h boldog legyen.semmi többet.csak h boldog legyen.meg én is.
de nem.vmit nem jól csináltam.az fel sem merül,h ő lenne a hibás.nem.én vártam,míg elintézte az exeket.én vártam mikor nem tudta mit akar.én csak mosolyogva kérdeztem tőle,h hogy van,mikor legszívesebben futottam volna el a gép mellől,mert vele akartam lenni és nem csak egy monitort bámulni.az a szép,meleg,napfényes szeptember 4.e.az maradt belőle.és a vonatjegyem.annak a napnak a jegye amikor boldog voltam.minden áldott napnak ilyennek kéne lennie.és kívánom h ilyen legyen neki is.nem velem.ez már nyílván való.bár ha felhívna és megint csak annyit mondana L... vagyok.megint kiugranék az ágyból,kirohannék a fürdőbe,bemásznék a kádba,h senki még csak véletlenül se hallja mennyire elgyengülök a hangjától,mennyire vágyom arra,h élőben a fülembe suttogjon vmi kis semmiséget és utána megcsókoljon,úgy ahogy csak ő tud,azzal a csókkal,amit csak ő tud adni és megváltoztatja az egész életemet,mert még aznap végleg lezártam mindent R.el és már azt is megbántam h pazaroltam rá akár egy percet is...nem is beszélve arról,ugye h vele...na mindegy.
ha megkérdezitek,hogy vagyok,csak annyit mondok,jól.és igazán,őszintén próbálok mosolyogni hozzá.vannak barátaim,A csajok,akiket imádok.akik ott voltam végig,felhívhattam őket,mikor L. kitalálta,h inkább csak barátok legyünk és még beszéltem Pancsusszal(kösz h olvasod)mikor 1 óra múlva újra írta,h felejtsem el amit írt,mert szeret,estébé.már tudom,h hülye voltam.csak úúúgy szerettem volna.Őt.és a boldogságot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése